Az átlagpolgárság és az éghajlatváltozás: hogyan összpontosítsunk arra, ami számít

Így vedd ki a saját részed a klímaváltozás elleni cselekvésből ha a legjobbat akarod utódaidnak, a közösségednek és a bolygónak.

A legutolsó pillanatban van az emberiség amikor még van rá reális esélye, hogy megakadályozza egy visszafordíthatatlan globális klímakatasztrófa bekövetkezését – összegezi a klímaváltozással kapcsolatos globális helyzetet legfrissebb hatodik jelentésében a Kormányközi Éghajlatváltozási Testület (IPCC) több száz klímakutató több évtizedes munkájára alapozott jelentése.

Mára nem vitatja az emberiség rációra és tudományra hagyatkozó többsége, hogy a klímaváltozás fő okozói az emberi tevékenységek. Ezek közt is elsősorban a széndioxid kibocsátás drasztikus emelkedése a ludas mely az utóbbi kétszáz évben az energiatermeléshez, iparosodáshoz és a közlekedéshez kötődően nőtt hatalmasra. Emellett növekvő terheket rótt bolygónk ökoszisztémájára a közel 8 milliárd földlakót etető állattartás és mezőgazdaság.

A jó hír az, hogy mivel az ember az okozója ezen tevékenységeknek, a termelési, fogyasztási, közlekedési és életviteli szokások drasztikus változtatások árán ugyan, de szabályokkal és ösztönzőkkel alakítható a folyamat.

Éppen ezért szükséges, hogy mindenki kivegye a részét a klímaváltozás elleni közös fellépésből.

Életünk minden elemében megjelenik az energiafogyasztás. A házunk vagy háztartásunk fűtésétől, áramellátásán át az energiahatékonyságig, a napi közlekedéshez választott mobilitási formán át a bevásárlási és tágabban fogyasztási szokásainkig mind hozzájárul az ember, mint fogyasztó üvegházhatású gázkibocsátásához.
‍Energy consumption is relevant in every aspect of our lives. Everything from the heating and power supply of our house or household, through energy efficiency, the form of mobility we choose for our daily transport, our shopping habits and, more broadly, our consumption habits, all contribute to our greenhouse gas emissions as consumers.

Éppen ezért fontos, hogy otthon kezdjük az életünk energiahatékonyabbá tételét.

Egyrészt, mert egy átlagos európai világviszonylatban is nagy széndioxid-kibocsátási lábnyommal él. Másrészt mert ha az emberek, vállalatok és kormányok világszerte nem módosítanak energiatermelési, közlekedési gyártási és fogyasztási és újra hasznosítási szokásaikon, olyan klíma és természeti változásokkal kerülnek szembe fél évszázadon belül, amely az emberiség létét fenyegetheti. lyen konkrét veszély például a Golf-áramlat gyengülése vagy leállása, mely Európát néhány év alatt sokkal hidegebb kontinenssé változtatná. Ami most csak gyakoribb viharoknak tűnik, nagyobb forróság nyáron, kevesebb hó télen az hamarosan sokkal jelentősebb klimatikus változások formájában fog megjelenni.

Az emberiség életmódját akkor is gyorsan és radikálisan kell megváltoztatnia, ha a tegnap kényelmesebb volt az életünk, mint amilyen egy évtized múlva lesz.

Vége az „ingyenes” széndioxid kibocsátás korának, legyen szó termelésről vagy fogyasztásról.

Mit tehetsz te otthon?

Egy őszinte szembenézéssel érdemes kezdeni, hogy valós képet kapjunk a CO2 lábnyomunk méretéről. Hányszor és milyen messzire repülök egy évben, hány fokra fűtök a lakásban, mennyit járok autóval a városban, mennyi húst eszem, milyen egyéb jelentősebb energiát használó hobbim van és sorolhatnánk a jogosan felmerülő kérdéseket. Számos jó kalkulátor létezik az interneten melyek segítik és strukturálják gondolkodásunkat.

A négy legnagyobb kibocsátási felelős a háztartások és egyének üvegházhatású gázkibocsátásában a fűtés és villanyáram használat, a közlekedés, a mezőgazdasági termékek és végül, minden más, amit megvesznek a fogyasztók.

Nagy vonalakban, egy átlagos háztartásban a fűtés-hűtés 17%, világítás és elektromos eszköz működtetés ideértve a konyhai gépek üzemeltetését 15% vagyis összesen a harmadáért felelős a közvetlen energiahasználat nyomán a környezetbe kerülő üvegházhatás gázkibocsátás kibocsátás. A másik nagy szelete az emissziós tortánknak 28 százalékkal a közlekedés. Autó helyett tömegközlekedés, robbanómotor helyett villanymotor rendszeres városi bringázás-villanybringázás-rollerezés a városban hatalmas változást hozhat saját energiafelhasználásunkban.

A harmadik nagy szelet a mezőgazdaság, étel és ital, különösen a nagy CO2 kibocsátással járó hús és tejtermék fogyasztása.

Végül az egyén fogyasztásának némileg negyedénél többet tesznek ki a vásárolt javak gyártása, szállítása, használata és életciklusa végén újra hasznosítása kapcsán keletkező kibocsátás.

Ezen arányok mentén, a legnagyobb változást azzal érheti el a fogyasztó, ha áttekinti milyen forrásból (gáz, megújuló, nukleáris stb.) származik a fűtésre és villanyáramra használt energia. Illetve a lakóépület, amiben élünk mennyire energiahatékony és mit lehet tenni a hatékonyság növelése érdekében. Hasonlóképp jelentős változást hozhat, ha az elektromobilitás felé mozdulunk el a napi és különösen a városi közlekedési módunk megválasztásakor. Ma már nem science fiction, hogy a saját háztetőnkön megtermelt napenergiával fűtsünk és melegítsük a vizet, töltsük az e-bikeot, amivel a gyerekeket az iskolába fuvarozzuk és működtessük egyéb elektromos berendezéseinket.

A napelemes rendszerek a közeljövőben a háztartásokban olyan alapfelszereltséggé válhatnak, mint a hatvanas években a hűtőgép, a hetvenes években a színes televízió és a kilencvenes években az asztali számítógép.

Ráadásul a háztetőnkre szerelt napelemes rendszerrel az eddigi passzív energiafogyasztóból aktív felhasználóvá, úgynevezett prosumerré válhatsz miközben - hála egy új európai uniósszabályozásnak - megújuló energia-közösségeket alakíthatsz ki. Fenntartható energiaellátás, közösségi kohézió és olcsóbb energiatermelés – csak néhány a legfontosabb előnyök közül, melyek az átállással járnak.

Csatlakozzon a rising.eco megújulóenergia-közösséghez, és induljon el az önellátás felé vezető olcsóbb, zöld és fenntartható úton.

(A kép forrása: istock.com)

Cimkék: